• magyar
  • english
  • Keresés  
  • Toastok
  • Toastok
  • Toastok
  • Toastok
  • Toastok
  • Toastok
 
  • karrier
  • Érdekességek a pékárukról

    Történészek szerint már az őskorban is fogyasztottak kenyeret, igaz, nem a mai formájában, és természetesen nem ezen a néven. Mégis, a mai kenyér, vagy péksütemény fogalma már az ókori Közel-Keleten kialakult földművelésből eredeztethető. Amikor az ember rájött arra, hogy a talajba hullott mag újra kikel, már ő maga kezdte el szabályozni ezt a folyamatot, így gyakorlatilag a kenyérkészítés első lépését tette meg. A búza, a köles és az árpa már a régi civilizációkban is hétköznapi tápláléknak számított, kezdetben nyersen, vagy pörkölve fogyasztották, később már őrölt formában is elkezdték felhasználását - ebből teljesedett ki a ma ismert lisztből készült kenyértészta alapja. Egyes feltételezések szerint a kenyérsütés egészen véletlenül (ahogy a hússütés is) alakulhatott ki, vagyis a liszt és a víz sűrű keveréke ráeshetett egy tűzben izzó kőre, és azonnal valami finomság született, amit ma is csak péksüteménynek nevezünk. Szintén egy véletlennek köszönhetjük azt, hogy kialakult a kelesztett kenyér, amikor is az agyagedényekben tárolt árpamasszáról kiderült, hogy állás közben megduzzad, buborékos lett, és könnyebb, finomabb ételféleség sült ki belőle. A sok apró felfedezés vezetett odáig, hogy ma már számtalan receptet, sütési formát és módszert ismerünk, legyen az a klasszikus fehér kenyér, vagy a Ceres által gyártott különleges kenyerek, péksüteményfélék.


    Mi is a pékáru?

    Gyakorlatilag a kenyérsütés ezernyi formájáról beszélünk, ha a pékárukat emlegetjük. A pék szakma gyakorlói sütőipari termékeket állítanak elő amelyek különböző tésztafélékből és egyéb hozzávalókból készülhetnek. A tésztákat zsiradéktartalmuk alapján is megkülönböztetik a szakmában, így a pékáruk készülhetnek vizes, tejes, dúsított, tojásos, omlós vagy leveles tésztából is. Bár alapvetően a kenyér története határozza meg minden ma ismert péksütemény születését is, vannak történelmi feljegyzések, amelyekből sokkal részletesebb képet lehet kapni a sütőipar évszázadokra visszatekintő történetéről, jelentősebb állomásairól. Tény, hogy a kenyér eleink életében nagy szerepet játszott, hiszen rengeteg kenyérrel kapcsolatos szokás, hiedelem és közmondás él mind a mai napig,gondoljunk csak legismertebb imádságunkban az ismert sorra: "Mindennapi kenyerünket ad meg nékünk ma..."


    Augusztus 20.

    A kenyér és péksütemények hazánkban is számtalan nyomot hagytak a történelemben, elég csak arra gondolni, hogy a kenyér ünnepe milyen viszontagságos módon jelent meg hagyományaink között. Augusztus 20-ról például nem csak a kenyér ünnepe jut eszünkbe, hanem Szent István, az államalapítás, az alkotmány és a Szent Korona is. Az új kenyér napja tehát igen zsúfolt ünnepre fért csak, ennek oka persze a második világháború utáni politika önkényében keresendő, akik meg akarták fosztani az ünnepet katolikus, és egyben nemzeti múltjától és ettől független, a többség számára elfogadható megnevezést kerestek. Így sikerült augusztus 20-át a nyár egyik legfontosabb mezőgazdaási munkaájával, az aratással is összekapcsolni. Az alkotmány és az államalapítás ünnepe azonban erősebbnek bizonyult, de egyre többen kapcsolják augusztus 20-át az új kenyérhez is.


    Néhány ismert péksütemény eredete

    Érdekes, hogy különböző péksütemények története milyen ellentmondásos verziókban maradt fenn az emlékezetben. A zsemléről például nem lehet kideríteni, hogy is keletkezett, feltehetően a régi klasszikus cipók mini változatát készítette el egyszer valaki, és siker koronázta próbálkozásait. Arról már több történet is kering, hogy a kifli hogy született: egyes verziók szerint egy Peter Wendler nevű bécsi sütőmester találta ki a kiflit, a törökök bécsi visszaverésének emlékére (félhold alakú motívum), míg más verziók szerint Wendler a török 1683-as kiűzése előtt három évvel meghalt, de az biztos viszont, hogy a kifli az osztrák pékek találmánya, és Párizsba Marie Antoinette közvetítésével jutott el.


    A sütőipar kronológiája

    A mai péksütemények tehát már az ókorból eredeztethetőek A történelmi kutatásokból az derül ki, hogy

    • időszámításunk előtt 2000-ben már ismerték a liszt fogalmát
    • i.e. 1700-ban a főniciaiaknál már megjelenik a sütőkemence, amelyet később a görögök és rómaiak is átvettek
    • alig 174 évvel Krisztus születése előtt Rómában más a pék önálló mesterségnek számított
    • 79-ben a kovászt már ismerik, és alig húsz évvel később céhek alakulnak, a kenyérsütés valódi piaci tényezővé válik minden civilizációban
    • a VII. században Németországban a pékek első boltjai nyitottak meg
    • a XII. században a francia szerzetesek már tanítják a kenyérsütést
    • 1787-ben megjelenik a gép a pékek szakmájában az első dagasztógép szabadalmaztatásával
    • a XIX. század elején a tésztafeldolgozás gépesítése is megindul az ipari forradalom hatásaként.

    Ma már egészen elképesztő méretben képesek a nagyobb cégek dolgozni, cégünk üzemeiben a legmodernebb technológiájú gépsorok a toast kenyerek esetében például 10 600db/ óra kapacitásra képesek.

    Kenyér ABC - Ceres Zrt.Kenyér ABC - Ceres Zrt.Kenyér ABC - Ceres Zrt.
© CERESSÜTŐ GYŐR, REPTÉRI ÚT 1. TEL.: +36 96 513-513, +36 96 513-504 FAX: +36 96 513-507 KAPCSOLAT OLDALTÉRKÉP